A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A kép Kecskeméten készült a 2007-ben Föld napja rendezvényen, melyet a HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda rendezett. Az iroda célja a fiatalok segítése választási lehetőségeik megismertetésével, autonómiájuk gyakorlásának előmozdításával, mobilitásuk elősegítésével. Elsősorban a város 12-28 év közötti fiataljaival foglalkoznak.
A képen egy karcsú fügecsiga (Ficus gracilis) háza látható. A közel 15 centiméteres tengeri csiga Japán déli részének vizeiben és Kelet-Ázsia vizeiben honos, a mély vizeket kedveli, ahol a homokos aljzaton él. A ház alapszíne narancssárga, hosszanti csíkokkal és cikcakk mintával. A többi nagyméretű, tengeri fajhoz képest háza nagyon törékeny. A bemutatott példány a debreceni Nagyerdei Kultúrpark gyűjteményében tekinthető meg.
