A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
Oroszlánkölykök a Nagyerdei Kultúrparkban. Az oroszlán vemhességi ideje mintegy 3,5 hónap, az utódok száma ellésenként 3-4. A kisoroszlánok kb. 7-8 hónapig élnek anyatejen, 18 hónapos korukban válnak ivaréretté.A 15 évesnél idősebb oroszlán már ritkaságnak számít természetben. Rengeteg kölyök éhen hal, másokat más nagyragadozók támadnak meg. A falkát átvevő hímek is gyakran sok kölyköt megölnek._x005F_x000D_ Az állatkerti példányok 20-25 évig is elélhetnek._x005F_x000D_
Ezüstkárász - a debreceni állatkert információs táblája
Leírás
A Debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjének információs táblája az ezüstkárászt mutatja be. Az ezüstkárász egy 1950-es években betelepített hal, gyorsan szaporodik, már teljesen kiszorította a nálunk őshonos aranykárászt. Gyakran találkozhatunk kilós példányokkal is. Ahol túlszaporodott, ott a mérete kicsi marad. Tápláléka apró növényi hajtások, férgek, csigák, kagylók. Táplálkozásában a ponty konkurense.Testét nagy, kerek, sima pikkelyek boríták.
A látássérültek nemzetközi napja, a Fehérbot napja (október 15.) alkalmából egy egyhetes programsorozattal szerette volna felhívni a figyelmet a Fehér Bot Alapítvány a látássérültek életére a Debreceni Művelődési Központban. Az érdeklődők megtekinthették a „Tapintható tárlatokat” neves festőművészek (Romanek Inka, Burai István és Gyüre László) alkotásaiból, majd a „Minden, ami Braille” programsorozat ideje alatt bárki megismerkedhetett a vakok és a gyengénlátók életét megkönnyítő speciális segédeszközökkel.