A képeken a debreceni Újkerti Közösségi Ház Szivárvány Foltvarró Körének munkái láthatóak. A foltvarrás, patchwork a 18. századi amerikai földművesek feleségeitől származik. Főleg elhasznált ruhaneműk még használható részeiből készítettek takarókat, páránkat, kelengyéket. A foltvarrás ma reneszánszát éli, hiszen otthonunkat és ruhadarabjainkat is díszítik ezek a színes kézimunkák. Az apróbb-nagyobb foltok, a foltvarrás a romantikus stílussal nőtt egybe az idők során.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A mángorló kb. 60–70 cm hosszú és 10–15 cm széles, téglalap alakú fából faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapja bordázott, felső lapja gyakran véséssel, ékrovással, karcolással díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A képen látható Bükkzsérc településről gyűjtött, barna színű, kemény fából készült mángorló a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A matrózok (legujabb vig operette 1 felvonás, 2 képletben)
Leírás
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 1 felvonásos vígoperettet hirdet (2 képletben) 1866. március 22-re. „A matrózok”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. A műsort Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/186141
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A könyvek létrejöttével nevezhető egyidősnek a könyvtulajdonosoknak az a törekvése, hogy valamiképp megjelöljék a birtokukban levő írást, nyomtatványt. Már a legkorábbi időkben is volt példa arra, hogy a könyv birtokosa beírta, bejegyeztette nevét, monogramját, címerét valamelyik lapra, vagy akár a fedőlapra. Később aztán a kézi bejegyzések mellett megjelent a dombornyomás, majd a különféle technikával készült metszetek térhódítása következett be. Főrangú családok esetében leggyakrabban a családi címer szerepelt megkülönböztető könyvjegyként. Ezzel egyidőben jelent meg az igény a metszetek esztétikai, művészeti színvonalának emelésére is. Röviden összefoglalva ez az ex libris kialakulásának folyamata. A kép egy denevér linómetszetet ábrázol.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, készítette: Kósa Klára, Gonda István. Megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A népi kerámia formában, színben és díszítésben a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ága. A kerámia tárgyak készítésének folyamata három szakaszra bontható. Az első szakasz az agyag kibányászása, megtisztítása és finomítása. Ezt követi a korongon történő munka, vagyis a megformálás. Az elkészült edényeket árnyékos, de meleg helyen csontkeménységűre szárítják, majd az alapszín megadása és a díszítés következik. Végül a harmadik menetben zajlik az edények kiégetése.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
