A programsorozat az egészség fontosságára, és a szervezet épségének megóvására hívta fel az érdeklődők figyelmét. Téma volt az alkoholfogyasztás és a dohányzás veszélye, előkerült a szexuális felvilágosítás, az AIDS prevenció, de alkalmat teremtettek az egészséges és sérült gyerekek találkozására, együtt játszására is. Az esemény a Debreceni Művelődési Központban zajlott le, a fotó archiválása is itt történt. _x005F_x000D_
A képen sárközi szőttes párnahuzat látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
A képen sárközi szőttes futó látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
A 2006-ban megrendezett Barátság Hídja Kiállítás éveken keresztül mutatta be a világ minden tájáról érkezett pályázati fotókat. A barátság az egyik legerősebb és legjellegzetesebb emberi kapcsolat. Támogató jellegű, számos érzést ölelhet fel, olyan magatartásformák jellemezhetik, mint a kölcsönös elfogadás, rokonszenv, szeretet, bizalom, szövetség, együttérző képesség, nyitottság, törődés. A meghívó eredetijét a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központban őrzik.
A fotót Wesel Hugó készítette, a képen a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely emlékhelye látható. Már 1258-ban búcsújárói engedélyt kapott a kegyhely, az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A Szűz Mária kegyszobrot búcsú alkalmával öltöztetik, 2014-ben újították fel a vallási helyszínt. A képeslap a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona.
