„Bármennyit is tudott azonban Ámos, a legenda szerint elfogadta sorsát, utolsó szavai az őt szökésre buzdító feleségéhez, Anna Margithoz akár egy haszid csodarabbi történetébe is beleillenének: ’menjen minden, ahogy a víz folyik’.” (Hornyik Sándor)

„Ámos emberi és művészi nagysága abban rejlik, hogy akkor is alkotott, amikor körülötte minden elnémulni látszott és hallgatott. Művészete szimbólumok által közvetített humanista helytállás.” (Szarka Zsuzsa)

A kompozíció teátrálisnak tűnhetne, ha nem volna annyira színben a kompozícióhoz hangolva az Ars Una folyóiraton szembenéző Ady-maszk. S ha nem tudnánk, mennyire szerette Ámos Ady költészetét. Többször illusztrálta verseit…” (Egri Mária)

„A kétségbeesetten kiáltó férfi nyitott szemébe éles kés fúródik. A kiterjesztett szárnyú, széles gesztusú angyal testét finom virág-indák fonják át. A vér ezt is bemocskolja. A kép színei is a szimbolikus jelentést hordozzák.” (Petényi Katalin)

„Ebben az időben nyer életet színes képzeletének szülötte: egy kis szárnyas lény, amely hol múzsaként fekszik a sapkájára éles hangokat suttogva,… hol pedig a végítélet angyalaként vésztjóslóan lebeg végig a tájon.” (Haulisch Lenke)