A Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűjteményében őrzött A szentkúti búcsúsok nyomában c. könyvet Marosszéki Zoltán ferences szerzetes írta 1943-ban. A magyar katolikus néprajz kiadványai sorozatban megjelet munka a szentkúti búcsú liturgikus népénekeit mutatja be, közölve azok kottáit is.
A Két lány az utcán című filmet Tóth Endre (André de Toth) (1912-2002) rendezte 1939-ben. A film két, Budapestre került vidéki lány történetét meséli el. Kártély Gyöngyi egy mulató női zenekarában hegedül, Torma Vica pedig egy építkezésen malteroslányként dolgozik. Sorsuk egy rövid ideig összefonódik, míg Gyöngyi a művészetben, Vica pedig a házasságban találja meg boldogságát. A városantropológiai szempontból is izgalmas film a korabeli magyar játékfilmezés rendhagyó darabja, melynek eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában őrzött lapon a gánóci (ma Szlovákia) gyógyfürdőben felállított "társalgó terem" látható. Gánóc gyógyforrását már a 16. században ismerék, de gyógyhellyé csak az 1852-es korszerűsítés után vált a terület, amikor Korponay Ágoston Szepes megyei alispán kiépíttette a fürdőhelyet.
A nyíregyházi Kállay Gyűjteményben található, eredeti, géppel írott dokumentum egy verset tartalmaz, ami Fekete István (1900-1970) író hagyatékában maradt fenn és melynek címe: Múlik a nyár. A főleg regényei, elbeszélései és tárcái nyomán ismertté és népszerűvé vált művész lírai alkotásait a szélesebb közönség posztumusz kötetekben ismerhette meg.
A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum Képeslaptárában őrzött lapon a Kluge-féle kékfestő üzemből kialakított városi Kékfestő Múzeum egyik műhelye, a festő szoba (más néven küpa-szoba) látható. A szászországi Carl Friedrich Kluge 1786-ban alapította pápai üzemét, s a családi vállalkozás a műemlékké nyilvánításig (1956-ban) működött. A Múzeum 1962-ben jött létre a gyár épületeiben.
