Tihany, Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A félsziget alapzatát a sárgás-fehér - a Pannon-tengerből származó - homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. Keszthelyen, a Balatoni Múzeum levéltárában megtalálható képeslapon a félsziget a Bencés Apátsággal látható.
Tihany, Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A félsziget alapzatát a sárgás-fehér a Pannon-tengerből származó homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. Keszthelyen, a Balatoni Múzeum levéltárában megtalálható képeslapon a félsziget a Bencés Apátsággal látható.
Révfülöp a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található, közel 1300 lélekszámú üdülő-település. 1909-től Révfülöp bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, 1911-től a belföldi távbeszélő forgalomba, 1936-tól a villamos energiaszolgáltatásba. 1912-ben elkészült a modern hajókikötő is. A dokumentumon melyet a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában őriznek - a révfülöpi mólóról látható.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Kaporváron, a Fő utca 101. szám alatt található. Az intézmény Somogy-megye megyei múzeuma, melynek működését Kaposvár Megyei Jogú Város felügyeli. A múzeum digitális gyűjteménnyel is rendelkezik. Az objektum Sási János által készített fekete-fehér fénykép, mely Nyilas településen, lakó-épület bontását örökíti meg.
A képen egy 1949-es shilling látható. Az eredeti megtekinthető Nyíregyházán, a Kállai Gyűjtemény részeként. Az 1971 előtti font még 12-es számrendszeren alapult. Ekkor a váltópénze is összetettebb volt. 1 font 12 shilling-et ért és 1 shilling 12 pence-t, azaz pennyt. 1971 után áttértek a tízes számrendszerre. Ekkor csak a penny maradt meg, mint a font váltópénze, de akkor már 1 font 100 pennyt ért.
