A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik az 1960-ban alapított Lúdas Matyi Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázó madár.
A japán külügyminisztérium 1971-ben megalapította a Japán Alapítványt, melynek célja Japán és a világ többi országa közötti kulturális kapcsolatok fejlesztése, illetve a japán kultúra széles körű megismertetése volt. A budapesti iroda 1991-ben jött létre. A Budapesti Iroda a kulturális cserekapcsolatok elmélyítése mellett a bölcsészeti, társadalomtudományi, és művészeti események szervezésében is részt vesz. Emellett japán nyelvoktatási programok és pályázatokkal segíti a japán kultúra magyarországi terjesztését. A képen japán ruhákat láthatunk női és férfi próbababán.
A Balatoni Múzeum képeslaptárában megtekinthető kép a Szent György-hegyet ábrázolja. A Szent György-hegy a Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók. A felszínre ömlő egységes összetételű és sűrű láva hűlésekor zsugorodik, és benne hatszöges repedéshálózat alakul ki, amely oszlopokká formálja a kőzetanyagot. Leggyakrabban a bazaltlávából keletkeznek oszlopok, amelyek azután gyakran fel is darabolódnak, mint ahogyan a Tapolcai-medencében a Szent György-hegy vagy a Badacsony oldalában. A kép a keszthelyi Balatoni Múzeum tulajdona.
Az levelezőlapon látható öt képből álló mozaik Szeged nevezetességeiből adott ízelítőt. Az egyik képen a Szőke Tisza Hajószálló, egy másodikon a Megyei Tanács épülete látható. Középre, a legnagyobb helyre a Fogadalmi templom épülete került. Egy-egy képen a Korányi rakpart és a Móra Ferenc Múzeum épülete is megörökítésre került. A lap az 1960-as évekből származik, Budapesten készült az Offset Nyomdában, kiadója a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata volt. Jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárát gazdagítja.
A Gellért-hegy Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
