Busómaszkok: A mohácsi szokácok egyik legismertebb népszokása, télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnep. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A maszkok melyek se állatot se embert nem ábrázolnak. A mondának történelmi alapja nincs. Kalkán Mátyás 1929-ben született Mohácson egy sokác családban. Sajátos faragási stílusa az évek múlásával alakult ki. A busójárás rendszeres résztvevőjeként afféle főbusónak tartották, ő kezelte a város busó felszerelésének tárát.
A képen Parlaghy Kálmán Kártyajátékok könyve című kötete látható. A 120 éve megjelent, több kiadást megért, első magyar nyelvű kártyajáték gyűjtemény úttörő volt a maga korában. Nem csupán a legismertebb hazai és külföldi kártyajátékokkal ismerteti meg az olvasót, de a hamiskártya, a hazárdjáték, a bűvésztrükkök bemutatásával, valamint a kártyajátékok történetével is, ráadásul a kártyaműszavak szótárát is megtaláljuk a könyvben. A kötet a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely tulajdonában lelhető fel, valamint könyvtárakban is az újabb kiadásai is megtalálhatóak.
Az Orion 411-es típusú rádió háromhullámsávos (R-K-H), hathangoltkörös, univerzális hálózati rádiókészülék volt, 1942 és 1944 között gyártották. Rekonstruálása nem könnyű feladat, amiképpen erről az alábbi, egy helyreállítási kísérletről szóló tanulmány is beszámol: http://www.radiohistoria.hu/Oldradio/mainhu.nsf/wdocu/0000292 A képen látható rádiókészüléket Fekete Tamás kovácsmester ajándékozta a Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítványnak.
A gyümölcsmosó kerámiaedényről készült kép 1975-ből származik, tulajdonosa a budapesti székhelyű Hagyományok Házának Népi Iparművészeti Osztálya. Az edény színe sárga- barna és folyatott mázzal van bevonva. A máz felvitele általában úgy történik, hogy az edények belsejébe mázat öntik, majd az edény forgatása közben öntik ki a felesleges mázat. Az edények külsejét úgy vonják be, hogy a talpánál fogva fejjel lefelé tartják, és egy edényből (ma gyakran merőkanálból) mázat öntenek az edényre.
A gőzhajó eredetileg Kelén néven került forgalomba, és csak 1891-ben keresztelték át Barossra. Első útját 1889. július 1-én tette meg Siófok és Balatonfüred között. Később a Balatonalmádi - Balatonfüred - Siófok útvonalon közlekedett. 1922-ben szétbontották. Forrás: http://hajokanno.balatonihajok.hu/baross.html
