A csigacsináló ünnepi étkezések, így a lakodalom húslevesébe főzött csigatészta megsodrására szolgáló kis kézi eszköz. Főképp az Alföldön volt elterjedt ez a levesbetét. A tésztasodrásra 8–12 cm hosszú, 6–10 cm széles, finoman bordázott felület szolgál. A meggyúrt és vékonyra elnyújtott levestészta szögletesre felvágott apró darabjait pálcikán sodorják e felületen, hogy ezáltal apró bordázott csigává váljanak. A képen látható darabról készült fotó a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának tulajdonában van.
A számolócédulán a Globus gyár tésztareklámja látható. Egy levesestálból kibújó "dzsin" figura, karjaiban a cég különböző száraztészta termékeit (csőtészta, levestészta) tartja. A számolócédula a szecesszió időszakában fénykorát élő reklámhordozó, melynek népszerűsége a második világháború végéig tartott. Az ötvenes-százas kötegekben készült aprónyomtatványt a kereskedelemben használták. Az általában 7x15 cm-es papírlapocska egyik oldalán figyelemfelkeltő reklám volt látható, melynek grafikáját az adott időszak sokszínűsége jellemezte. Másik oldaluk üres volt, abból a célból, hogy ezen számolja a kereskedő vagy a vendéglátós a vásárolt termék vagy a vendéglői fogyasztás értékét.
A képen a Baross gőzhajó látható a Balaton hullámain. A Baross gőzös eredeti neve Kelén volt. A Helka és a Kelén a Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajói. Mindkettő 1891-ben épült és többszöri átépítés ellenére megőrizték 19. század végi külsejüket. A nosztalgiahajók felső fedélzete nyitott, a főfedélzeten két kisebb nyitott és egy nagy zárt utasterük van. A hajótest egy nagy, zárt körpamlagos utastermet tartalmaz. A hajók legnagyobb hossza 35,22 méter, legnagyobb szélessége 5,28 méter, befogadóképessége 120 utas, főgépük teljesítménye 220 kW. A hajót ábrázoló színes képeslap 1912-ből származik és jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárát gazdagítja.
Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
A szüret régen egy egész közösség - falvak, szőlőhegyek - közös ünnepe volt, amelyet a nap végén mulatságok zártak. Este, a szüretből hazatérőket már megterített asztal várta. A szüreti fogások elkészítésére a gazdaasszony különös gondossággal ügyelt. Fő eledel – a tájegységnek és a szokásoknak megfelelően- halból, birka -vagy marhahúsból készült bográcsos és a kalács volt. _x005F_x000D_ Szüretelő emberek társaságát látjuk egy szőlőhegyen; mögöttük egy ház. Éppen főzik a halászlevet._x005F_x000D_ A képeslapot a Balatoni Múzeum Levéltára Keszthelyen őrzi._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
