A debreceni Déry Múzeumban őrzik Gróf Andrássy Irma egész alakos, műtermi fotóját. Irma (Mária) (1858. augusztus 28. - 1925. november 16.; férje Esterházy Antal Miklós (1851-1935) császári és királyi kamarás, lovaskapitány) Gróf Andrássy Manó - a betléri Andrássy ág megalapítója - második gyermekeként látta meg a napvilágot.
A kecskeméti Katona József Könyvtár már több mint száz éve működik. 1894-ben kezdték meg a könyvtár szervezését állami határozat alapján. A II. világháború alatt a könyvtár állománya jelentős károkat szenvedett, gyűjteményének szinte egésze elégett. A könyvtár 1955-ben vette fel Katona József nevét.
A képen Kósa Klára és Gonda István által Mezőtúron, 1976-ban készített erdélyi teás csészék, aljak és cukortartó fedővel látható. A tárgyak Budapesten találhatóak. A teázás történelme nagyon régre nyúlik vissza. Az első legenda szerint Kr.e. 2700 körül élt egy csészár, Sen-nung, aki elrendelte az ivóvizek forralását. A kertjében nagy menniységben forralták a vizet, amikor a szél tealeveleket sodort az üstökbe.A császárnak ízlett az így keletkezett ital, megszületett a tea
A képen a badacsonyi bazalt törő látható. A képeslap megtekinthető a Balatoni Múzeumban. A bazalt egy kőzet, melynek két fajtája van, a közönséges vagy földpát és az alkáli bazalt. Magyarországon alkáliak vannak. Legismertebbek: Badacsonyi, Halápi, Szent-Györgyhegyi a Balaton északi részén. A balatonfelvidéki bazaltbányászatot az 1900-as évben kezdték meg. A kőanyagot drótkötélpályákon szállították a zúzótelepre. Ahol a zúzás után osztályozták a követ. Badacsonyban szürke színű bazaltot bányásztak, mely kiválóan alkalmas volt kockakövek pattintására a szerkezete miatt. A második világháborúig itt gyártották a legtöbb kockakövet. Ahogy a hegy belsejébe haladtak egyre jobban megjelent a vörösbarna-vörös bazalt típus mely már útépítésre nem volt alkalmas és ez a meddőkőzet elhordása megdrágította a bányászatot._x005F_x000D_ A bazaltbányászatot Badacsonyban 1964. évvégén szüntették be, főleg a természet védelme érdekében.
A képen egy komp látható a szántósi kikötőben. Szántód Tihannyal szemben fekvő település a Balaton déli partján. Régi település, már a tihanyi apátság alapítólevelében is olvashatunk róla. Hídként szerepel az északi és déli part között. Nevezik a települést Somogy északi kapujának is. A rév kikötője az egyetlen, mely gépjárműveket is szállít a Balatonon. Első mólóját 1902-ben építették. A kompkikötőt Szabó Sándor (1897-1960) építészmérnök tervei alapján készítették. Jelenleg 4 komp közlekedik, a komphajók bonyolítják le a legnagyobb forgalmat, évente több százezer utas és autó kel át a réven. 1997-től Szántód önálló község.
